Az autonómia paradoxona

Somi András | February 23, 2017

Szinte egyszerre botlottam az alábbi két történetbe, és elgondolkodtatott, hogy hogyan is fogunk átvergődni abba a szép új korba, amikor az autók magukat vezetik.

Egyfelől a Ford a részleges (3-as szintű) autonómia helyett inkább rögtön a teljesen önálló (5-ös szintű) járművek fejlesztésére koncentrál. A mérnökök ugyanis nem tudnak éberek maradni, miközben tétlenül bambulnak a volánnál, így akkor sem képesek értelmes módon beavatkozni, amikor igazán kellene, így meg veszélyesebb az egész, mintha nem is lenne semmilyen autonómia.

As Ford Motor Co. has been developing self-driving cars, the U.S. automaker has started noticing a problem during test drives: Engineers monitoring the robot rides are dozing off.
(Ford’s Dozing Engineers Side With Google in Full Autonomy Push (Bloomberg))

Másfelől pedig úgy néz ki, hogy ilyen félig-meddig autonóm autókat akár magunk is tákolhatunk, csak egy párszáz dolláros kütyü, némi barkácshajlam és óriási kalandvágy kell hozzá.

He’s using code from Comma and Udacity to try to get his Ford Fusion to automatically slow down when it sees traffic signs, speed bumps, or potholes (he hasn’t tested it on the road but has got the accelerator and steering control working, and had a near miss with a tree).
(How a College Kid Made His Honda Civic Self-Driving for $700 - MIT Technology Review)

A kettő együtt pedig nem vetít előre túl fényes jövőt, legalábbis arra az átmeneti időre, amíg a hagyományos és a többé-kevésbé autonóm járművek együtt közlekednek. A legjobban tehát akkor járunk, ha ez az átmeneti idő a lehető legrövidebb lesz.

De az automatizálás paradoxona még akkor is nagyon sokáig (örökre?) velünk marad.

A paradoxon és annak iróniája

A paradoxon lényege, hogy miközben az automatizálás éppen az emberi tényező kiiktatását célozza, minél magasabb szintre ér, annál szofisztikáltabb tudást és speciális felkészültséget igényel az “operátortól”, ha valamiért mégis közbe kell avatkozni.

Ráadásul minél magasabb fokú az automatizáltság és minél megbízhatóbb a rendszer, annál kevesebb lehetőséget ad az operátoroknak a valódi felkészülésre és gyakorlásra, így ha mégis közbe kellene avatkozniuk, képtelenek lesznek felnőni a feladathoz. Ez pedig az automatizálás iróniája: előfordulhat, hogy az egész nagyobb bajt okoz, mint maga a megoldani kívánt probléma.

Persze az automata és autonóm rendszerek között óriási a fogalmi különbség (az automata csak jól definiált helyzetben és környezetben, az autonóm viszont magas fokú bizonytalanság mellett is működik), de a paradoxon ugyanúgy fennáll az autonóm járművekre is.

Az autonómia szintjei

  • Level 0: Automated system has no vehicle control, but may issue warnings.
  • Level 1: Driver must be ready to take control at any time. Automated system may include features such as Adaptive Cruise Control (ACC), Parking Assistance with automated steering, and Lane Keeping Assistance (LKA) Type II in any combination.
  • Level 2: The driver is obliged to detect objects and events and respond if the automated system fails to respond properly. The automated system executes accelerating, braking, and steering. The automated system can deactivate immediately upon takeover by the driver.
  • Level 3: Within known, limited environments (such as freeways), the driver can safely turn their attention away from driving tasks, but must still be prepared to take control when needed.
  • Level 4: The automated system can control the vehicle in all but a few environments such as severe weather. The driver must enable the automated system only when it is safe to do so. When enabled, driver attention is not required.
  • Level 5: Other than setting the destination and starting the system, no human intervention is required. The automatic system can drive to any location where it is legal to drive and make its own decisions.
    (SAE automated vehicle classifications - Wikipedia)

Header photo by Amador Loureiro/ Unsplash